A szavazás szünetel











  


Helyi hirek | Eseménynaptár | Egyház | Sport
Kultúra | Oktatás | Felhívások | Helyi újság

Jönnek a többcélú kistérségi társulások

Nem lesz kötelező, de az állam kiemelten támogatja az új szerveződéseket




A parlamenti ellenzék támogatása nélkül is megkezdhető a közigazgatási reform - közölte korábban Lamperth Mónika belügyminiszter. Ennek érdekében a kormánypárti képviselők benyújtottak egy, a kistérségi társulásokról szóló, egyszerű többséggel elfogadható törvénycsomagot, miután az ellenzék nem támogatta a kormány jogi konstrukcióját. A javaslatot várhatóan május közepén fogadja el a parlament.


A magyar önkormányzati rendszerben nagy számban vannak jelen alacsony lélekszámú, gazdaságilag kis teljesítőképességű települési önkormányzatok. Az elmúlt több mint egy évtized során a települési önkormányzatok közötti együttműködés fokozatosan alakult ki és erősödött meg. A kistérségek jelentőségét mutatja az is, hogy az alulról szerveződő, a tényleges földrajzi, gazdasági, közszolgáltatási igényeknek megfelelő területi egységek szerepét ma már nem vitatja senki. A kistérségek az önkormányzatok együttműködésének tipikus keretét adják, elsősorban a települések által hatékonyan el nem látható közszolgáltatások esetében. A kistérség még az a területi egység, amely az egyes emberek által átlátható, „megélhető” környezet, így identitáserősítő szerepe lehet.

A többcélú kooperációk és a térségi kapcsolatok létrejöttét az állam is ösztönözni kívánja. A kistérségek területi lehatárolása a 244/2003. (XII. 18.) számú kormányrendelettel megtörtént. Összesen 168 kistérség jött létre az eddigi 150 helyett. A változással járó átsorolás az összes település egytizedét sem érintette. A települések átsorolása az önkormányzatok egyetértésén alapult. Számos önkormányzati-közszolgáltatási feladat teljesítésének optimális kerete a kistérséget alkotó önkormányzatok többcélú társulása.

A több célra is kiterjedő együttműködés optimális kistérségi formáira ma még kevés jól működő példát találunk. Jelenleg szerte az országban több kistérségben folyik modellértékű fejlesztés, ami érinti a helyi ügyek intézésének a módját. A kormány a 2004. évre szóló központi költségvetési törvény felhatalmazása alapján rendeletben szabályozta a kistérségi feladatok, a modellkísérletek, valamint a területfejlesztési feladatok ellátását ösztönző pályázati rendszert.

A közös feladatellátás, a széles körű együttműködés jogosan veti fel azt az igényt, hogy a szolgáltatást igénybe vevő valamennyi település választópolgárainak legyen ráhatása a kistérségi működésre. Ebből kiindulva kistérségi szinten olyan önkéntes alapon létrejövő, ösztönző támogatással preferált átfogó társulást célszerű létrehozni, melynek irányító szerve a társulási tanács, amely a társulásban résztvevő önkormányzatok polgármestereiből áll. A társulási tanács önkormányzati döntéseket hozhat, saját nevében kötelezettségeket vállalhat.
A többcélú kistérségi társulások megalakításának jogszabályi keretét a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényjavaslat adja, amelynek elfogadásáról a parlament várhatóan még e hónapban dönt.


Alapítási szabályok

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényjavaslat a települési önkormányzatok önkéntes társulásának elve alapján határozza meg a többcélú kistérségi társulás létrehozásának és működésének részletes szabályait.

E többcélú társulás a kistérségbe tartozó települési önkormányzatok többségi döntése alapján jön létre. A törvényjavaslat megfogalmazza, hogy egy kistérségben egy többcélú kistérségi társulás alakítható. Természetesen más társulások a jövőben is létrehozhatók, de ezen új típusú – akár a kistérség egészére kiterjedő – társulásból, jellegére tekintettel, csak egyet lehet alakítani. A szabályozás változása nem érinti a jelenleg működő társulásokat, azok átalakításának jogi kényszere nincs. A többcélú kistérségi társulás akkor tekinthető megalakultnak, ha a többcélú kistérségi megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több, mint fele minősített többséggel hozott döntésével jóváhagyta, és a társulás döntést hozó szerve – a társulási tanács – alakuló ülésén kimondta megalakulását.

Szükséges, hogy a társulási megállapodást jóváhagyó települési önkormányzatok lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának legalább 60 százalékát, továbbá az, hogy a társulást a kincstár nyilvántartásba vegye. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor lehet. A működés stabilitása érdekében minősített többséggel, hat hónappal korábban hozott döntéssel a naptári év utolsó napjával válhat ki a települési önkormányzat képviselő-testülete a többcélú kistérségi társulásból. A kiválás ezen túlmenően lehetséges akkor is, ha törvény vagy a kistérségek megállapításáról szóló kormányrendelet alapján a kistérség területe változik. A létrejövő többcélú kistérségi társulás jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A többcélú kistérségi társulás a társulás tagjai által reá átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket látja el. Ennek érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket, továbbá együttműködhet másokkal.


 




Felhasználónév:
Jelszó: